Nagymamik és nagypapik találkozóhelye

Régebbi hírek

Címkék

ajándék család egészség forrás: internet forrás:internet hálózat jólét kereset lehetőség lányom verse munka nagymama nagymami nagyszülő nevelés pénz szeretet unoka vers élet

Nagymamik és nagypapik találkozóhelye hírei, versek

Aranyosi Ervin: Téli ebéd (saját illusztrációval)

13 éve | [Törölt felhasználó] | 8 hozzászólás

Levéltelen, magányos ágak,
csontváza alvó, néma fának,
ha hull a hó, csak hófogók,
ha fúj a szél sivalkodók.
Tavaszra váró hosszú percek,
ilyenkor lassan, lomhán telnek,
teendő itt csak egy marad,
etetni pár kis madarat.
Etető lóg az egyik ágról,
apró kis emlék még a nyárból,
amikor volt még élelem,
és nem volt fagy, se félelem.
Terülj kis asztal fenn az ágon,
repülj csak erre kis barátom,
tömd meg begyed, van itt mit enni,
tudom nehéz most madárnak lenni.

Utolsó hozzászólás

Veres Istvánné Marika üzente 13 éve

Nagyon aranyos versike,érezni,hogy szeretettel íródott,a költő nagyon szeretheti a madarakat és a természetet.Ami még emeli a költemények értékét-az illusztrációt maga a költő festette és gyönyörűek a képek is.Köszönöm,hogy láthattam és olvashattam!

Tovább

Játék a nagymamával

14 éve | [Törölt felhasználó] | 2 hozzászólás

t6Sl3n , [url=http://dtlpsjiorslr.com/]dtlpsjiorslr[/url], [link=http://xlnhllpjsitz.com/]xlnhllpjsitz[/link], http://ghjpbvysqggr.com/

Utolsó hozzászólás

Szerző Istvánné Ilu üzente 14 éve

Kedves Márta, nagyonörülök a versikének, a kisebbik dédunokám, Vivien 2.5 éves így az anyukája, unokamenyem Mónika biztosan szívesen megtanítja majd Neki, mert Ök Sopronban élnek, én meg itt Budapesten. Most fogom e-mail-on elküldeni. Köszönöm szépen Ilucidédi.
e-mailom: ilu@t-online.hu

Előzmény

Jöjj végre, tavasz!

15 éve | Erdész Sára | 3 hozzászólás

Endrődi Sándor

Tavasz felé

Tavasz s tél küzdenek egymással.
Harczol a fagy és a napsugár,
Egy-egy hiszékeny bokor ága
Rügyét is bontogatja már.
A völgyből egy legény siet föl,
Útközben vigan fütyörész….
- Mily könnyű fiatalnak lenni,
S öregnek lenni mily nehéz!

A nedves, földszagu barázdán
Itt-ott piros bogárka fut,
Odább a lejtős erdőszélen
Labdáznak immár a fiúk;
Czikázva gabalyodik össze
Amennyi láb, amennyi kéz –
- Mily könnyű fiatalnak lenni,
S öregnek lenni mily nehéz!

Utolsó hozzászólás

farkas gyuláné üzente 15 éve

nagyon szép a kép és a vers is igen az unokáinkat már csak szeretni kell igaz agyerekeinket is de az más ö értük mi feleltünk az unokákat megcsak szeretni és imádni ugyan ugy a déd unokát is.

Tovább