Csere Jánosné üzente 14 éve

Végig olvastam a cikket. Sajnálom, hogy ezek a problémák egyre inkább háttérbe szorítják azokat a jószándékú pedagógusokat, akik igyekezete nap-mint-nap kárba vész. Álságos az a politikusoktól származó felháborodás, hogy megkülönböztetik a cigánygyerekeket. Saját maguk különböztetik meg magukat a normálistól! Rengeteg pénzbe kerülnek az adófizetőknek, s akik megérdemelnék a támogatást, azok esnek el az ilyenektől. És még egy igazság, a romáknak jogaik vannak, nekünk (eltartóiknak) kötelezettségünk. Fordítva ülünk a lovon, vegyük már észre. És ez nem rasszizmus, hanem éleslátás! Mindenki addig hangoztatja, hogy más rasszista, amíg a saját bővén nem érzi ezeket a problémákat, melyeket a közelében élő romák gátlástalan viselkedése okoz. Valahogy rá kellene vezetnünk ezeket a renitenskedőket a helyes útra, nekik is jobb lenne, s tán még nem kerülnének ilyen sokba a társadalomnak.

Válasz

Ferenczy Saci üzente 14 éve

Hogy 50 60 évvel ezelőtt hogyan kezelték ezt a kérdést? Megmondom ! Nem volt igy feltupirozva a dolog. Mikor én iskolába jártam 1945- 50 -ben egyformán szegények voltunk .Az én szüleim 3 gyereket neveltek , s soha nem jutott eszükbe a jegyzőhöz menni ,hogy adjon segélyt.Annyit dolgoztak amennyit birtak . Falusi emberek lévén a mezőn aföldeken ,s amikor már mi gyerekek is tudtunk segiteni, állatokat őrirni kapálni vagy aratáskor kötelet teriteni nekünk is menni kellett.Egy dolog volt fontos a felnőttek tisztelete.Én a szüleimtől soha nem hallottam a tanitóimról tiszteletlen megjegyzést.A jó Isten segitségével mégis pedagógus lettem. A kötelező iskolába járásról meg csak annyit , 1945 után mindenkinek kötelező volt az iskolába járás. Hogy a putriból nem mindenki jutott el az iskolába az igaz.Én 1960 -ban falusi iskolában tanitottam, s mikor télviz idején az Annuska a putriból átfázva ,nyári szoknyában taknyosan megérkezett, csak egy szó kellett s a gyerekek hozták a használt ruhát , és felöltöztettük. Persze ettől nem változott meg az élet módjuk.Az igaz viszont hogy a tisztelet még a cigányasszonyokban is több volt a tanitó iránt mint manapság. Az analfabéta felnőtteknek első második osztályt szerveztünk .Bizony le kellett ülni melléjük s megfogni a bagótól s másegyébtől elszineződött kezüket. Mi lett az eredmény? Negyvenből nyolcnak tudtunk két osztályról bizonyitványt adni. Megérte-e?Azt hiszem igen ,mert talán ezek a szülők másképp néztek az iskolára.Sajnálom a mostani kollégákat. Azt gondolom a cigánykérdést a társadalom mesterségesen szitja fel,s az elmult husz év helytelen szociális politikája is erősiti, s lovat ad a követelődzők alá. A fegyelmezés meg katasztrofális, hisz minden eszközt kivettek a kollégák kezéből.

Válasz

Beréti Magdolna üzente 14 éve

Az én ismerősi körömben vannak cigány származásu építészmérnökök, tanárok, orvos, és magas képzettségű zenészek. A gimnáziumban évfolyam társaim is voltak, igaz csak ketten, soha semmi baj nem volt velük.
Nem tudom, hogy lehet megoldani ezt a problémát, hogy létezik, látom, hallom. Hozzáteszem, hogy semmi pénzért nem lennék a mai világban pedagógus, ugyanis azt látom, hogy a mai gyerekek, tizenévesek neveletlenek, szemtelenek, trágárak. Nagyon kevés udvarias, jól nevelt gyerek van. De ez nem csak nálunk van így, külföldön is találkoztam már sokszor hasonló problémákkal.
Én semmiféle náció ellen nem vagyok. Abszolut humanista vagyok, az ember az Ember! Valamit tenni kell hamar, mert nem fog jóra vezetni az alpáriság, a gonoszság, a nyegleség, nevetlenség. Az ostobaság ellen pedig nincs orvosság, segíteni csak azon (azokon) lehet, aki akarja a segítséget, aki maga is ki akar törni az embertelen állapotból. Megoldás nincs, én nem tuduk. Őszintén sajnálom!

Válasz

Miltaller Judit üzente 14 éve

Kedves Mária!
Tökéletesen egyetértek Önnel. A rendszerváltáskor nagyon sok minden el lett rontva. Amit lehetett (nyugati piacra termelő üzemeket adtak el a külföldi konkurenciának, s így szüntek meg munkahelyek, munkásszállások, gyári bölcsödék, ovódák stb.) A munkásszálláson lakókból, az elbocsájtottakból lettek a hajléktalanok legtöbbje, mert nem volt ahová menjenek lakni. (maradt az utca). A Tsz-ek megszüntével kárpótlást kaptak a tagok. Igen, de hányan vállalták, hogy továbbra is a mezőgazdaságból fognak megélni. Legtöbbjük, főleg az örökösök (akik már városon laktak és ott is dolgoztak) eladták a kárpótlási-jegyeiket, így lemondva a földtulajdonukról. Most meg lehet nézni, hogy mennyi parlagon lévő terület van, amit egyáltalán nem gondoznak, nem művelnek.
A városi, ipari dolgozók (akik építették a gyárakat a háború után) azokat miért nem kárpótolták akkor amikora gyárakat eladták? Azért mert az államosításkor nem kaptak mindjárt részt, mint a földosztáskor a földművesek? Mert addig a föld is magántulajdon volt, amit szerintem szintén elvettek az igazi tulajdonostól és kiosztották a földművelők között. A rendszerváltáskor a gyári dolgozók is megérdemeltek volna valamiféle kárpótlást a nagy "Antali örökség" osztogatásaiból.
Sajnos ezt nagyon nehéz ennyi év után rendbehozni. A demokráciát már a kezdet-kezdetén rosszul értelmezték ott fenn a "nagyok". Igaza van a segélyezések osztogatása miatt az azóta felnőtt generáció csak azt látta, hogy munkanélkül - az állam pénzéből - os meg lehet élni. (sörre, cigire stb. talán elég, a többit meg a kukákból meg lehet szerezni). Tanulni, dolgozni meg minek! Ezzel az életmóddal olyan szabad lehet mint a madár, nem tartozik senkihez, nem kell alkalmazkodni semmihez. A szülők meg ha van munkájuk, dolgoznak erejük felett, hogy a csemetének megadjanak mindent, mert szegénykém nem tud elhelyezkedni. (szerintem nem is akar). Könnyebb az állambácsitól a semmiért felvenni a segélyt, amit mások nehéz munkája által befizetett adóból tud csak fizetni nekik. Hát ez tényleg nincs jól.

Válasz

Miltaller Judit üzente 14 éve

Kedves Rozália!
Nem tudom hol járt iskolában, de talán ez most nem is fontos. Én 65 éves vagyok, (nem 60), de úgy tudom, hogya mai napíg (1945 óta) is van iskolakötelezettség 16 éves korig. Származástól, nemtől függetlenül. Nem tudom, honnan van az az értesülése, (pedig állítólag pedagógusként élte eddigi életét), hogy a mostani 60 éveseknek nem volt kötelező az iskolábajárás. Szeretném elolvasni a kötelező oktatás megszüntetéséről szóló rendeletet.

Válasz

Kisné Bartha Mária üzente 14 éve

Sajnos, hogy eddig jutottunk! Ennek okát talán a rendszerváltásban lehetne keresni amikoris az MDF kormány / Antall Józseffel / az élen megszüntették a rengeteg munkahelyet, gyárakat zártak be. Ezen idő alatt tönkrement az ipar a mezőgazdaság stb. Sajnos felnött egy új generáció akik csak azt látták, hogy munka nélkül is meglehet élni.
Azt kellene megoldani, hogy munkahelyek teremtődjenek úgy a magyar, mint a romaemberek számára, és akkor beszélhetünk!

Válasz

Mészáros Julianna üzente 14 éve

Mindenki ezzel küzd, ha kimegyek az utcára több a roma mint a magyar. Mit csinálnak? Dolgoznak a közmunka programban a közterületeken. Addig míg ez a program működik csend van nincs lopás, betörések a családi házakban. A társadaloban a mindenkori aktuális politikai irányító erőnek a feladata lenne ezt észrevenni és megoldani vagy olyan irányba terelni ami a lehető legjobb megoldást jelentené mindenki számára. Ebben az országban akarok élni mert magyar vagyok és a családom itt van.
A probléma valójában a családi környezetből ered, ahol nem tudnak szocializálódni.
Ha arra gondolok, hogy a kis unokámnak hamarosan ilyen közösségben kell az iskola padba ülnie hát nem repesek az örömtől és azon töröm a fejemet hogyan tudnék megoldást keresni arra, hogy ne így legyen. Van akiknek fontos hogy hová tartanak mit akarnak elérni. Akik csak a mának élnek és teljesen mindegy, hogy holnap mi lesz azoknak nincs jövőkép.
Mi akik testközelben élünk ezzel a "kisebbséggel" tudjuk, hogy ez a mindennapokban mit jelent. A viselkedésük önmagukat igazolja az utcán, közmunkásként vagy az iskolába diákként a mérhetetlen butaságról árulkodnak és semmilyen viselkedési normának nem tudnak megfelelni. Tisztelet a kivételnek de nagyon keveset tudnák felsorolni.
Itt nincs szó rasszizmusról inkább azt mondanám, hogy aki ember módjára tud élni tisztálkodik, rendesen öltözik és viselkedik a társadalmi közösség normáinak megfelelően azt mindenhol befogadják. Ellenkezőleg kisebbség lesz belőle. Akik kiemelkednek közülük mit tesznek értük? Volt rá eset, hogy kijött meglátogatni a rokont? Már a telep szélét sem közelítette meg mert azt mondta, hogy Ő oda nem megy be. !!
A felelősség mindenkiben ott van, hogy ezt az igen kényes és sürgető kérdést megoldjuk közösen és hatékony eszközökkel.

Válasz

Moldovan Rozalia üzente 14 éve

A mi idonkben beszelek a 60 evesekrol nem volt kotelezo az oktatas sem nekunk sem a cigany gyerekeknek. Abban az idoben mar a csaladod a szuleid arra neveltek,hogy Emberkent eljunk akik megertik es elfogadjak a massagot , a kisebbseget,vagy tobbseget.Az iskolaban nem csak jogainkrol,hanem kotelessegunkrol is tudomast kellett vegyunk.Ma sajnos a gyerekeknek csak jogaik vannak,mig a pedagogusoknak csak kotelesseguk. En pedagoguskent eltem le az eletem eddig, olyan kornyezetben ahol sok a cigany, a mas nemzetisegu. Hangsulyozom - a pedagogusok is sokat tehetnek a ciganygyerekek iskolai neveleseert, de a "hatalom" kotelessege a ciganykerdes! A nemtorodomseg jele ,"hogy veluk nem lehet" .Vajonannyi hiresseggel akikkel buszkelkedunk, hogy lehetett?

Válasz

Miltaller Judit üzente 14 éve

Sajnos ezek az emberek egészen másképpen élnek, mint mi, más a kultúrájuk. A nők nagyobb része csak háztartásbeli, így azt gondolják, hogy a gyerekek el téb-lábolnak otthon mellettük. Sok szülőnek még talán 3 osztálya sincs s ez így jó neki, akkor a gyerekének miért ne lenne jó ugyanaz, Sajnos nagyon sokan vannak igénytelenek - itt az iskolára, a tudásra gondoltam. Én anno nagyon sok zenész, kereskedő, teknővájó stb. szakmával rendelkező gyerekkel jártam iskolába, semmi probléma nem volt velük. Igaz a tanitóktól a büntetést azonnal megkaptuk egy körmös, egy tenyeres, egy sarokbaállítás, vagy térdeplés utján, ha valamit nem úgy csináltunk, ahogy kellett volna. Az is igaz, hogy a tanítóinknak sokkal több türelmük volt a nehezen kezelhető gyerekekhez mint manapság.Nagyon sokan vannak munkanélkül közöttük, s bevételük csak a segély, ami meg ugye nem mindíg oda megy le, ahova éppen kellene. (cigaretta, ital, játékgép stb.) Tisztelet a kivételnek, mert vannak közöttük is olyanok, akik már belátják, hogy olyan nomád módon nem érdemes élni, s ha valamit elszeretnének érni az életben tanulni is kellene. Sajnos a gyerekek otthon nem tanulják meg a legalapvetőbb dolgokat, mert sok szülőnek sincs rá igénye. Ígyaztán a gyerekek úgy nőnek fel mint a gomba a mezőn. Az iskola meg nem arra való, hogy megtanítsa normális körülmények között viselkedni a gyereket, ez a szülő dolga lenne. Az óvoda hiába kötelező az iskola előtti évben, mert ott sem találja meg a helyét, nincs hozzászokva a zártsághoz, a közösséghez, az együttélés szabályait nem ismerik, no és nem utolsó sorban az ellátás pénzbe is kerül, az meg ugye erre nincs! Sajnos az utóbbi időben nagyon sok szabadságot kaptak a fiatalok, mert én pl. nem tartom helyesnek azt, hogy a nevelő és a szülő nem beszélheti meg a gyerekkel való problémát a gyerek engedélye nélkül. Akkor honnan tudja a szülő, vagy a nevelő, hogy otthon, vagy akár az iskolában hogyan viselkedik a gyerek.
Volt nekem is egy esetem romagyerekekkel a buszon. Hazafelé utaztam (városon belül) és megszólalt az egyik (lehetett 8 éve), hogy "Te nem jössze el velem moziba, mert befizetlek ám, aztán a hátsó sorban meg is tudlak dug....i, nem baj ha már öreg vagy" A többiek meg jót röhögtek az egészen. Ezen a járaton állandóan hangoskodnak, mintha süketek lennének, szemetelnek, stb. Hát ne tudják meg mit éreztem, mert az én unokám is idősebb náluk. Rájuk szólni a viselkedésük miatt, meg már nem is mer az ember, mert még csúnyábban válaszolnak vissza. Szerintem ezt központilag kellene végre megoldani. Cak nagyon nehéz velük megértetni 1-2 alapvető dolgot.Szerintem a vajdának (ha még hallgatnak rá), vagy a helyi önkormányzati képviselőjüknek kellene elbeszélgetni velük, hogy ez így nincs jól. Nem vagyok romaellenes, mert nagyon sok roma osztálytársam, barátnőm van még most is. Tehát vannak közöttük rendesen élők, de sajnos többen vannak azok, akik még nem látják be, hogy az az életmód nem jó ahogy ők élnek.
.

Válasz

Moldovan Rozalia üzente 14 éve

Szerintem a hatosagnak kellene kezben tartani a helyzetet.Olyan konnyu ujjal mutogatni de vajon megtesz-e a tarsadalom minden tole telhetot ? Nem vadolok es nem vedek senkit.....de tolvajok,rablok, gyilkosok koszosok, tetvesek nem csak a ciganyok kozott vannak.Irastudo analfabetak a tarsadalom felso retegeben boven talalhatok. Ne csak vadoljunk ,mert lehet segiteni is csak akarni kell.E megdobbento levelnek nem csak itt hanem barhol helye van.

Válasz

Gerhát Andrásné üzente 14 éve

Elszomoritó ez az egész. Mikor én jártam általános iskolába 4 cigány tanuló járt velem egy osztályba, ebből 3 elvégezte a nyolc osztályt. Az Apák Pestre jártak dolgozni, az asszonyok a Tsz-be. Akkor is voltak balhésak köztük, de valahogy sokkal kevesebb mint most. De azért gondoljunk bele a rendszerváltás után megszüntek a munkahelyek, igaz a mienk is de valahogy jobban sikerült nekünk a váltás mint nekik.És sajnos egy generáció nőtt fel ugy, hogy nem tudja mi az a munkehely, ahová naponta járni kell és dolgozni. Nem kellett volna mindent szétverni, akkor nem itt tartanánk.

Válasz

Kovács Istvánné Mária Magdolna üzente 14 éve

Miért a nagymama státuszú
emberek erről nem tudnak véleményt alkotni?
A kérdésem az volt a mi fiatal korunkban hogy kezelték ezt a kérdést. Tehát 50-es 60-as és 70-e0 éévek

Válasz

Roth Erzsebet üzente 14 éve

Meg ha megdobento is ez a level en ugy gondolom hogy nem itt a nagymamik klubjaba a helye

Válasz

Kovács Istvánné Mária Magdolna üzente 14 éve

Kedves nagymamik. Kérem a hozzászólásotokat ebben az ügyben, Milyen is volt a mi időnkben ez a kérdés?

Válasz