Két gyermekem, 5 unokám és 2 dédunokám van. Visszagondolva a régi időkre, a fiam meglehetősen csintalan gyerek volt, a húgát is folyton szekírozta. Megkérdeztem tőle, miért nem tudsz már jól viselkedni? Erre azt felelte: "Anyukám, olyan nehéz jónak lenni!" Ez a válasza egy kis vers fabrikálására késztetett akkor. Most közreadom.
Olyan nehéz jónak lenni

Bevallom őszintén, rossz kisfiú vagyok
De hiszen jónak lenni oly nehéz dolog
Mindig ezért nyaggat az én anyukám
Pedig megmondtam már, lehetetlent kíván
Mert jónak lenni nagyon nehéz ám.

Bár nagyon szeretem én az anyukámat
Sajnálom, ha szívét elönti a bánat
Olyankor pár percig nagyon jó vagyok
De sajnos tovább nem tart ez az állapot
Mert jónak lenni oly nehéz dolog.

Ha megverek az oviban nagyobb srácokat
Büszkeséggel tölt el engem a gondolat
Hogy én mindenkinél erősebb vagyok
Az sem érdekel, hogyha büntetést kapok
Mert jónak lenni oly nehéz dolog.

Kérem anyukámat, ne haragudjon rám
Jól tudom, hogy illene megjavulnom már
Megpróbálom, ígérem édesanyám
De ha mégsem sikerülne, azért van tán
Mert jónak lenni nagyon nehéz ám.

Válasz

Fiam akkor 2 és fél és másfél éves gyermekére mentem vigyázni. A nagyobbik unokám megkérdezte: Szia mami, miért jöttél? Azért, hogy vigyázzak rátok. - feleltem.
Á, nem kellett volna, én is tudok vigyázni a hugomra.

Válasz