A nagyszülők egy más nemzedék értékeit, erkölcsét, műveltségét közvetítik. Mindez jelentősen befolyásolja életfelfogásunkat. A ~ feladata a gyermek egészségének védelme, testi erőinek kibontakoztatása, jellemének formálása, értelmének fejlesztése.

Válasz

Köszönöm Bolya. Jól esik, hogy igy gondolod.

Válasz

Szia Suvi ! Nagyon aranyos és okos Zolcsi unokád !Gratulálok hozzá ! Üdv.BolyaElőzmény: suvi, 2007-08-11 07:51Zolcsi jelenleg átlantolt a számítógépes játékokra. Kipróbálja mindegyiket, persze az én gépemen. Kellett nekie-mail cimet és egy oldalt nyitnom amit ő akar szerkeszteni. Hát az adminisztrátora még én vagyok, mert igából még nem tud sem irni sem olvasni, de Éva nénivel, az úszó oktatójával a segítségemmel már cseréltek képeket, és képeket is tud már letölteni mappába.. a billentyűzeten pedig igencsak felismeri már az összes betűt, csak szavakká nem tudja őket alakítani, kivéve azokat a szavakat, amelyek kedvesek a szívének. Azokat bele is pötyögteti, abba a doc-ba amit neki nyitottam.Hát egyenlőre most ez köti le a figyelmét a kamionok és autók mellett.Előzmény: perzsi, 2007-07-18 07:43Én a kis Virággal vagyok így, nem enged mesét olvasni, csak a TV-ben szereti nézni. Bár az ovódában elég sok verset megtanult, és szépen el is  mondja. A két nagyobb unokám; Csenge és Pepe nagyon szeretnek olvasni.Előzmény: suvi, 2007-07-17 17:21Az én egy szem unokám  6 éves, már én is szembesülök néha iyen dolgokkal, hogy amivel jól elvoltunk egy szombat délután, már nem igazán köti le. Nagyon szerette, ha olvastam neki mesét, kedvence az öreg néne őzikéje volt, aztán jöttek a versek Nagy Bandótól, jelenleg a számítógépes játékok, a biciklizés és a suliba készülődés köti le. Én pedig nem szeretném, ha az érdeklődése elfordulna a versektől, de jelenleg egyet sem hajlandó végig hallgatni.Én meg mindig próbálok hozzáigazodni, terelgetni és megteremteni neki olyan környezetet, hogy jól érezze magát nálam.

Válasz

Aranyos ez a "Lúrkó" !Előzmény: suvi, 2007-08-11 12:16

Válasz

Sziasztok Nagymamik !Végigolvastam az érdekes gondolataitokat, valóban úgy van minden, ahogy írtátok. Szerintem a "Fáklya", tulajdonképpen a szeretet. Ahol szeretet van, ott "Fáklya" is van. A felelősség, a gondoskodás  nem csökken az évek múlásával. Régen, amikor a nagycsaládok együtt életek, akkor többet tudtak egymásról, kevesebbet kellett aggódniuk, mert naponta látták egymást. Részesei voltak egymás életének.  Kicsit nosztalgiával gondolok vissza a fiatal koromra, a nyugodtabb életre.  Szép álmokat kívánok Mindenkinek !Bolya 

Válasz

Válasz

Zolcsi jelenleg átlantolt a számítógépes játékokra. Kipróbálja mindegyiket, persze az én gépemen. Kellett nekie-mail cimet és egy oldalt nyitnom amit ő akar szerkeszteni. Hát az adminisztrátora még én vagyok, mert igából még nem tud sem irni sem olvasni, de Éva nénivel, az úszó oktatójával a segítségemmel már cseréltek képeket, és képeket is tud már letölteni mappába.. a billentyűzeten pedig igencsak felismeri már az összes betűt, csak szavakká nem tudja őket alakítani, kivéve azokat a szavakat, amelyek kedvesek a szívének. Azokat bele is pötyögteti, abba a doc-ba amit neki nyitottam.Hát egyenlőre most ez köti le a figyelmét a kamionok és autók mellett.Előzmény: perzsi, 2007-07-18 07:43Én a kis Virággal vagyok így, nem enged mesét olvasni, csak a TV-ben szereti nézni. Bár az ovódában elég sok verset megtanult, és szépen el is  mondja. A két nagyobb unokám; Csenge és Pepe nagyon szeretnek olvasni.Előzmény: suvi, 2007-07-17 17:21Az én egy szem unokám  6 éves, már én is szembesülök néha iyen dolgokkal, hogy amivel jól elvoltunk egy szombat délután, már nem igazán köti le. Nagyon szerette, ha olvastam neki mesét, kedvence az öreg néne őzikéje volt, aztán jöttek a versek Nagy Bandótól, jelenleg a számítógépes játékok, a biciklizés és a suliba készülődés köti le. Én pedig nem szeretném, ha az érdeklődése elfordulna a versektől, de jelenleg egyet sem hajlandó végig hallgatni.Én meg mindig próbálok hozzáigazodni, terelgetni és megteremteni neki olyan környezetet, hogy jól érezze magát nálam.

Válasz

Mint nagymamákat az alábbi bennünket is érint, ezt most kaptam @-ben. HOGY MENNYIRE IGAZVan olyan éles határvonal, amikortól gyermekünk felelőssé válik tetteiért? Van olyan csodás pillanat, amikortól a szülők kívülálló megfigyelőként tekintenek gyermekük életére, és vállukat rándítják, hogy â01Eez úgyis az ő életük" és nem éreznek semmit? A 20-as éveimben járva egy korház folyosóján állva vártam, hogy orvosok néhány öltéssel összevarrják a fiam fejét. Azt kérdeztem, "Mikortól nem aggódunk?" A nővér azt válaszolta, "Amikor már túl lesz a baleseten." Édesanyám csak némán mosolygott.A harmincas éveimben egy osztályterem kis székén ülve azt hallgattam, hogy az egyik gyermekem folyamatos locsogásával hogyan zavarja meg az órát és közben hogyan lépdel a rendszámtábla-gyártó kisiparosi álma felé. A tanár mintha a gondolataimban olvasna mondta, "Ne izguljon, mindannyian átesnek ezen, később hátradőlhet, ellazulhat és élvezheti a társaságukat." Édesanyám ekkor is csak némán mosolygott. A negyvenes éveimben rettenetes sokat vártam, hogy végre megcsörrenjen a telefon, hogy hazaérjen az autó és, hogy kinyíljon a bejárati ajtó. Egy barátomtól ezt hallottam, "Önmagukat keresik. Ne aggódj, néhány éven belül abbahagyhatod az aggódást. Felnőtté válnak." Az édesanyám csöndesen mosolygott. 50 évesen elegem lett a beteges, fáradt és védtelen énemből. Még mindig aggódtam a gyermekeim miatt, és ehhez hozzájött egy új ránc is. Nem tudtam eltüntetni. Az édesanyám csöndesen mosolygott. Továbbra is magamat okoltam a hibáikért, lesújtott az elégedetlenségük és lehangolt a csalódásuk. Ismerőseim azt mondták, hogy amikor megházasodnak a gyermekeink akkor véget ér az aggódásunk és élhetjük a saját életünket. El szerettem volna hinni, de ilyenkor előjött bennem édesanyám szerető mosolya és egyre sűrűbben ismételt kérdése, "Haloványnak látszol. Rendben vagy?Hívj, amint hazaérsz. Rossz a hangulatod?"Létezik, hogy a szülőket egy teljes életnyi aggódásra ítélték? Az aggódást fáklyaként adjuk tovább, mely aztán bevilágítja az emberi gyengeség és az ismeretlentől való félelem útvonalát? Az aggódás átok vagy épphogy áldás, mely a magasrendű élőlénnyé tesz minket? Az egyik gyermekem az utóbbi időkben aggódva esett nekem, hogy, " Hol jártál? 3 napja hívlak és nem vetted fel. Aggódtam."Boldogan mosolyogtam.Megkapta a fáklyát

Válasz

Kedves  Bolya ! Először is gratulálok, hogy nagymama lettél. Remélem sem az anyukának sem a pici unokádnak nem lett komolyabb baja a fenti kellemetlenségeken kivül. A veletek történtek megemésztéséhez, pedig nemcsak modern nagyinak kell lenni, hanem erős lelkünek, hogy az ott töltött napokat átvészelhessétek és minnél hamarabb hazakerülhessenek a kedveseid. Nagyon sokszor az az érzésem, hogy a mostani egészségszolgáltatás a hozzájuk forduló betegeknél is betegebb eléggé göthös a feje bubjától a lába kisujjáig és  sürgősségi intenziv ápolásra szorul.Persze szerintem nem ilyen injekcióra lenne szüksége amit a mostani kormányunk irt fel számára Az én unokám 6 éves, szerencsénkre velünk nem történtek ilyen kirívó  nemtörődeömségek, de azért én is és a menyem is várták hogy minél hamarabb hazakerüljenek Csak hazakerüljenek, és meglátod jól fog minden alakulni. Most pá  Suvi

Válasz

Csak július 21 óta vagyok nagymama, de sok dolgon csodálkoztam, negatív és pozitív értelemben is.A szülést megelőző héten - alapos, mindenre kiterjedő vizsgálat nélkül - kétszer is elküldték a kiszáradás szélén álló kismamát, majd ugyanazoz kórház Sürgősségi Osztályán egy lelkiismeretes fiatal orvosnő figyelt csak fel a panaszokra, és rögtön infúziót kötött be a kismamának. A Sürgősségi Osztály fekvő részlegében két liter infúzió után jobban lett a kismama. Hálásan gondolok a Sűrgősségi Osztály dolgozóira, akik alapos szaktudásukkal, mondhatni, életeket mentettek meg.  Később, a szülés tájékán, annyi gyerek született, hogy hajnali szülést követően délutánig kellett várni arra, hogy a légkondícionált szülészet után - elviselhetetlen meleg - kórterembe kerüljön a baba és a mama.A nagy melegben a szopni nem akaró,  folyton alvó csecsemő - az édesanyát kivéve - senkit sem késztetett arra, hogy minden okot megnézzen ahhoz, hogy miért is alszik ? Eredmény súlycsökkenés,  elég komoly sárgaság - kékfény kezelés -  valamint  további napok a kórházban.A fentiek "megemésztéséhez" nem vagyok eléggé modern nagyi !

Válasz