Nem vagyok hive az ilyen szavazós dolgoknak

Válasz

Kedves Nagyszülők!
Egy pszichológiai kutatáshoz kérném a segítségüket. A modern ember szerepeivel (szülő, házastárs stb.) kapcsolatban végzek egy rövid kutatást és nagyon nagy segítségemre lennének, amennyiben az alábbi linken ki tudnák tölteni a kérdőívemet:
https://spreadsheets.google.com/viewform?formkey=dEozZFVjQUpqdmFfZWFXZFU3QS1RdHc6MQ
A téma szerintem nagyon izgalmas és amennyiben a kérdőív végén a visszajelzés rovatban megadja az e-mail címét, szívesen küldök visszajelzést is az eredményekről.
Köszönettel:
Gera Mónika

Válasz

Három gyerekem van. Amikor kicsik voltak, mindig zavart, hogy a napi teendők miatt nem tudok annyi időt velük lenni amennyit szeretnék. Most, hogy unokám van ugyanez a helyzet. Munkahely, háztartás stb. Mégis az a kis idő amit vele lehetek sokkal intenzívebb, mint a saját gyerekeimnél. Nekik nem volt nagymamájuk, és nekem sem, így nem is tudom, hogy milyen egy nagymama. Amikor az unokám megszületett, azt vettem észre, hogy azok az érzések tértek vissza, amiket a saját gyerekeim születésekor éreztem. Vagyis anyai ösztönök. Normális dolog ez?

Válasz

Szívesen segítettem volna, de ha már az e-mail címemet kérik, akkor adatvédelmi okokból nem folytatom a kitöltést.

Előzmény

Válasz

Nekem egy kislány unokám van aki nyáron lesz hat éves. Nem együtt lakunk, de minden hónapban kétszer elhozom a szüleitől 3-3 napra. Ez nyolc hónapos korától így van és mindenkinek nagyon jó érzés. Én örülök, hogy minden apró részletben benne lehettem az Ő kis életében. Ő nagyon szeret velünk lenni, a szülei pedig kicsit tudnak pihenni is. Nagyon ritka az amikor mindenkinek egyszerre jó ugyan az a dolog. Niki imádni való nagyon jó vele együtt lenni. Remélem sokáig így marad :)

Válasz

Kedves Zsófi

Kitöltöttem, hátha segít :)

Üdvözlettel, Icus

Előzmény

Válasz

Kedves Nagymamák! :)

Én egy 23 éves pszichológus hallgató Zsófi vagyok, most írom a szakdolgozatomat és nagyon nagy szükségem volna a segítségükre!!
Arról írok, hogy a gyereknevelés bizonyos kérdéseiben mikben gondolkodik különbözőképpen 3 egymást követő generáció: a fiatal nagyik, a fiatal anyukák, és a már felnőtt, de még család- és gyermekvállalás előtt álló fiatalok.
Nagyikat azonban nagyon nehéz találnom, így nagyon megörültem, hogy látom, itt pezseg az élet! :)

Azt szeretném hát kérni így ismeretlenül, kedves Nagyik, hogy töltsék ki a tesztemet, ha van rá egy kis érkezésük, olyan nagyon sokat segítenének nekem vele! 10 perc sincs az egész.

A kérdőív itt található:
www.kerdoivem.hu/kerdoiv/292241723/

Nagyon-nagyon hálásan köszönöm a segítséget előre is!
Mosolygós-szép unokázós hétvégét kívánok mindenkinek! :)

zsófi

Válasz

Kézi kötőfonal (10 dkg. kiszerelésben) több színben áron alul eladó. 20 kg -ig 1300 ft/kg, 20 kg-on felül 1000ft./kg. Érd.06-70-510-1789

Válasz

Igen sokkal többet.Első unokám 15 éves ő volt a kincsem.1o évre lett másik unokám fiaméknál ,ő lett a gyöngy szem.
Lányomék itt laknak mellettem 3 éves iker unokák.Legnagyobb boldogság,ha körülöttem vannak.
Nagyon jó dolog nagymamának lenni,ez is éltető erő.

Válasz

Az én unokáim már felnőttek. (21,20,18 évesek) Kisgyermekként az elsőszülött fiú unokám nálunk nevelkedett 12 éves koráig. Sajnos az élet kiszámíthatatlan, szülei elváltak. Az unokám - feltételezem - lelki problémái ekkor kezdődtek. Hontalanná vált. Mindkét szülője új kapcsolatokat létesített, és emiatt egyiknél sem volt helye a gyermeknek! Végül visszakerült hozzám, aki már akkor kevés nyugdíjból éltem, de támogattam, otthont adtam neki, fizettem a főiskolai tandíját - ami nem tagadom részemről sok lemondással járt - igyekeztem pótolni azt a szeretetet, amit a szülei képtelenek voltak neki megadni. (Önzésből, vagy nem törődömségből? nem tudom) Végül az apjában támadt fel a lelkiismeret, vagy szégyenérzet, és elvitte Tőlem. Annyira elvitte, hogy a négy napos karácsonyi ünnepek alatt az ajtóm nem nyílt ki, ugyanis a sok szeretetet, és támogatást, egyéb más tőlem kapott - számára előnyt és kedvezményeket élvező - unokám teljesen megfeledkezett rólam. Hogy fájt-e a mellőzöttség, nem toduk rá választ adni. A történetem azért írtam meg, hogy a nagyszülők fogják vissza a túzott szeretetük kimutatását, okosan szeressék az imádott unokát!

Válasz