A nyugdíj összege 2017-ben
A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódóan nem csak az a fontos
kérdés, hogy mikor mehetünk nyugdíjba, hanem az is, hogy mekkora összegű
nyugdíjra számíthatunk.
A nyugdíjba vonuláshoz
kapcsolódóan nem csak az a fontos kérdés, hogy mikor mehetünk nyugdíjba,
hanem az is, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatunk. A 2017-ben
nyugdíjba vonulók is erről szeretnének információt kapni. Ez
utóbbi kérdés egészen pontosan minden évben csak március hónap vége
felé válaszolható meg, mert ekkor válnak ismertté az ún. valorizációs
szorzószámok. E szorzószám feladata, hogy „szintre hozza” a nyugdíjazást
megelőző, a nyugdíjkiszámításánál számításba vett évek kereseteit a
nyugdíjazáskori jövedelemhez. A folyamathoz tekintsük át a
nyugdíjkiszámítás főbb lépéseit.
Nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetek, jövedelmek Az
öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.
évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 22. § (1) bekezdése szerint az
1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért
(kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni. Ez
az időszak 2017. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál
már huszonkilenc évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív
kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már
beszámítanak a nyugdíjba, tovább közeledünk az egész élet során szerzett
jövedelmek figyelembe vétele, az ún. életnyugdíj eléréséhez. Ez a
hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással,
jövedelemszerzéssel. A
Tny. 22.§ (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket
arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben
meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető
jövedelem. Az
előírások szerint legalább az 1988. január 1-től a nyugdíj
megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel
rendelkezni. Ha
ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a
keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak
keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni. Ha
ilyen jövedelem sem áll rendelkezésre, a nyugdíjhoz figyelembe vehető
keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan
visszaszámítva a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét
kell figyelembe venni. Ily
módon történik a nyugdíjigénylő által ténylegesen elért, ennek
hiányában a minimálbérrel pótolt jövedelmek összegyűjtése az ellátás
kiszámításához. A
minimálbérrel történő kiegészítés van, akinek kedvezőtlen, mert
életpályája során ennél magasabb tényleges jövedelmei voltak, így az
alacsonyabb összeg rontja nyugdíja összegét, van akinél nagyobb
változást nem okoz, mert tényleges jövedelmei a minimálbérhez
hasonlítottak.
A nyugdíjszámítás folyamata 1. Nettósítás Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre. A nettósítás jelenleg két lépcsőben történik. Először
a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott
járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a
természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék,
a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a
vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és
munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.A
járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget
csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó
szabályai szerint képzett összegével.
| ADÓ-kódex: ADÓ-TB-SZÁMVITEL 2017 csomag |
|
Adótörvények 2017/I. (megjelenik: 2016. november)
Adótörvények 2017/II. (megjelenik: 2016. november)
Társadalombiztosítás 2017 (megjelenik: 2017. január)
Számvitel 2017 (megjelenik: 2017. február)
VACSORA-kódex 2016 – 40 különleges recept a nemzetközi konyha fogásaiból!
Megrendelem >> |
2. Valorizálás A
nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már majdnem három évtizedben
kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a
munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben”
beszámítani a nyugellátásba egy 1988-ban kifizetett munkabért egy
2017-ben elért jövedelemmel. A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az ún. valorizációval lehet elérni. A
Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során
a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a
nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. A
szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek
évente kerülnek meghatározásra. A szorzószámok meghatározása március
hónapban történik, a 2017 márciusában megjelenő szorzók
kormányrendeletben kerülnek kihirdetésre. A
2017. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs
szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra, az ellátás
végleges összege a valorizációs szorzók kihirdetését megvalósító
jogszabály hatálybalépését követően kerül kiszámításra.
3. Degresszió Nyugdíjrendszerünkben
az ellátás összegének meghatározásához nem minden
nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe. Egy bizonyos
összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmek már csak
sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba. A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, 2017-ben is, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 Ft-nál több,- a 372 001 – 421 000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,- a 421 001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.
4. Szolgálati idő szerinti mérték Az
öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset
melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza. A Tny. 2. sz.
melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza
szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető
százalékát. Néhány kiemelés a táblázatból: Az
öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi
átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege. 25-36 év szolgálati idő
esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként
1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2
százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.
2017. – nincs nyugdíjjárulék felső határ2012.
december 31-ig volt hatályban az ún. nyugdíjjárulék-fizetési felső
határ, amely azt jelentette, hogy meghatározott összegű jövedelem
feletti kereseteknél nem történt nyugdíjjárulék fizetés, ez a jövedelem
természetesen a nyugellátás összegénél sem kerülhetett figyelembe
vételre.2013-tól, így ebben az évben is, már nincs felső határa a nyugdíjjárulék köteles keresetnek.
2017. – alsó határ2017-ben az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 Ft.Ez
a nyugdíjminimum szabály azt biztosítja, hogy öregségi teljes nyugdíj
esetén (azaz legalább 20 év szolgálati idő meglétekor megállapítható
ellátásnál) a nyugellátás összeg érje el ezt a minimum összeget.
KivételElőfordulnak
olyan esetek is, amikor a teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati
idő ugyan megszerzésre kerül, de a nyugdíjhoz figyelembe vehető
jövedelem olyan alacsony, hogy a fentiek szerint kiszámított, a
nyugdíjhoz figyelembe vehető havi átlagkeresetnél nem éri el az öregségi
nyugdíj legkisebb összegét. Ez
esetben a havi átlagkeresettel azonos összegben történik a nyugdíj
megállapítása, amely így alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb
összegénél. Hátrány
ez esetben mégsem keletkezhet, nem történik ugyanis a havi
átlagkeresetből a szolgálati idő hossza szerinti meghatározás, a
szolgálati évek számától függetlenül a teljes havi átlagkereset lesz a
nyugdíj összege. További kedvezmény alkalmazása azonban már nem történik, az alacsony összeg nyugdíjminimumra történő felemelése elmarad. Résznyugdíjnál
(20 évnél kevesebb, de legalább 15 év szolgálati idő esetén
megállapítható ellátásnál) nincs nyugdíjminimum szabály. Az
ellátás összege, bármilyen alacsony is, nem kerül felemelésre a nyugdíj
minimum összegéhez, mely csak a teljes nyugdíjakat illeti meg
garanciaként.
|
Adónap 2017. - 2017.01.24.
|
|
Előadásunkon
megismerheti a 2017-es legfontosabb adózási szabályokat. Melyek azok a
teendők, amelyeket mindenképpen el kell végeznünk, mire kell ügyelnünk?
Bajusz Dániel (ügyvéd, Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda), Horváthné Szabó Beáta (igazgató, Deloitte), Kertész Gábor (adóüzletág vezető, Accace Hungary Kft.), Juhász Gergely (PwC),
Bartha Katalin, okleveles adószakértő, igazságügyi adószakértő InterTax Pro
További részletek >>
|
Kommentáld!