Minden családi ügyben, de a gyermeknevelésben, -gondozásban és - ápolásban nagy szerepet játszik a nagymama, különösen az anya édesanyja, aki néha túlzásba is viszi.
Kivált tapasztalatlan, fiatal szülőknek lehet a nagymama felbecsülhetetlen értékű segítség. Átadja tapasztalatát, segít a munkában, ott áll mellettük a bajban; a nagymama lelkesedése nagy kincs.
Vannak azonban túlságosan eluralkodó nagyanyák; ebből bajok származhatnak, különösen gyakran nevelési hibák. Az igazán bölcs nagymama tapasztalatát és ismereteit tapintattal adja tovább, hogy csak tanácsolnia szabad és nem befolyásolnia, tisztában van azzal, hogy a fiatal szülők is felnőtt emberek, akiknek maguknak, saját felelősségükre kell döntéseiket meghozni. Az idősebb ember a dolog természetéből fakadóan lágyszívű, belátóbb, engedékenyebb a fiatalabbakkal, különösen pedig a gyerekkel szemben. De engedékenysége gyengeségnek bizonyulhat, sok nagymama képtelen nevelni, holott saját gyermekeit annak idején nagyon jól nevelte fel. Néha az utasítás, a tekintély hiánya, az elképzeléseinek megvalósítása során adódó ellenállás okozzák nevelő munkájának sikertelenségét. Máskor a nagymama tényleg elfelejti, hogy a csecsemőt ésszerűen kell táplálni és irányítani, ezért sokszor téves az a szilárd meggyőződése, hogy a gyermeknevelésről mindent tud.
Nagyon hasznos volna, ha pontosan emlékezne arra, hogyan is viselkedtek saját gyermekei kisbabakorukban, mert az unokák valószínűleg nagyon hasonló magatartást tanúsítanak. Sajnos, a legtöbb nagymama nemigen emlékezik vissza ezekre a dolgokra; emlékezetbéli hézagai inkább elégedetlenné teszik az unokákkal, gyermekeinek nevelési elveivel, sőt néha az orvos tanácsaival és utasításaival szemben is.
Mindebből leginkább az elsőszülöttre hárul hátrány, hiszen ekkor még valóban nagyon rászorulnak tapasztalataira a fiatalok; talán nem volna baj, ha a csecsemőgondozási tanfolyamra ő is elmenne.

A nagymama kedves... Gyöngéd. Szelíd. Gondoskodó. Mindig van ideje rád - hogy meghallgasson, hogy felolvasson, vagy, hogy a karjába vegyen.

Ha előröl kezdeném a gyermeknevelést, a fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet;
Példálózás helyett példát mutatnék;
Nem siettetném a gyermeket, hanem hozzá sietnék;
Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék;
Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot;
Kirándulnék, sárkányt eregetnék, réten kószálnék, bámulnám a csillagokat;
A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék;
Nem erőszakoskodnék a gyerekkel, hanem a lelkét erősíteném;
Előbb az önbizalmát építeném, azután a házamat;
Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetéről, és többet a szeretet hatalmáról.”

Fontos szem előtt tartania minden nagymamának, ha kötni, horgolni vagy fúrni-faragni tanítják az unokákat, az ne jelentse azt, hogy elzárkóznak a modern technikától. Fontos, hogy érezzék, a nagyi is érdeklődik a computeres tudományuk iránt, és nem tartja felesleges időpocsékolásnak, ha például interneteznek. Ellenkezőleg: ha van rá mód, a nagyik hasznára is válhat, ha elsajátítják az alapvető számítógépes ismereteket. Mindenki méltányolni fogja, ha a nagymama telefonálás helyett sms-t küld az unokáknak! Ez is elősegítheti azt, hogy a gyerekek úgy érezzék: közös hullámhosszon vannak