A
világ szentjei közül az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő példakép
Árpádházi Szent Erzsébet, aki 800 éve született Magyarországon. A kerek
évforduló alkalmából jubileumi évet hirdettek meg, amely 2007
novemberéig tart.
Szent Erzsébet jubileumi év alkalmából XVI. Benedek pápa így ír Szent Erzsébetről:
„Az Egyház igazi leánya volt, konkrét tanúságtételével Krisztus szeretetét tette láthatóvá az emberek között.”
Szent
Erzsébet az egyik legjobban dokumentált középkori szent, életét,
legendáit számos, különböző nyelven íródott mű őrzi. Sok nemzet saját
szentjeként emlegeti (élete ma már japánul is olvasható). Életvitele
azóta is hatással van a karitászra, a családi életre, az irodalomra,
költészetre és a művészetekre is.
De ki is volt ő valójában?
1207-ben
született, Sárospatakon. Édesapja II. András (Endre) magyar király,
édesanyja Merániai Gertrúd. Erzsébet kicsi korától gyakran
alamizsnálkodott, és elvonulásra hajlamos természete miatt néha játék
közben is be-be ugrott a templomba picit imádkozni. Szívesen ajándékozta
dolgait szegényebb társainak. Alig volt négy éves, amikor Türingiai
Hermann követséget küldött II. Andráshoz, megkérni Erzsébet kezét
elsőszülött fia részére. A kislányt dúsgazdag hozománnyal adták
Németföldre, honvágya csillapítására magyar dajka kísérte. Még a
házasság létrejötte előtt meghalt Hermann, az örökös. A trón
várományosa, Lajos herceg szíve őszinte szerelmével vette feleségül a
jámbor, szépséges magyar királylányt. A legendák mindegyike megörökíti
szerelmüket. Erzsébet szerető hitvese volt Türingiai Lajosnak, és
csodálatos anya: három gyermeknek adott életet.
Egy
alkalommal Lajos távollétében Erzsébet befogadott a várba egy leprás
beteget, és urának ágyába fektette, hogy állandóan mellette lehessen és
szolgálhassa. Egy váratlan pillanatban hazatért a férje. Jelentették
neki a történteket. Lajos kérdőre vonta Erzsébetet, hogy
ki fekszik az ő ágyában. Erzsébet magától értetődően azt mondta: Jézus
Krisztus. Amikor felemelték a takarót Lajos is meglátta Jézust a
leprásban. Lelkesen tekintett Erzsébetre, és így szólt: „Erzsébet, édes
nővérem! Ilyen vendéget igazán gyakran fektess az ágyamba! Ezt nagyon
meg kell köszönnöm neked!”
1227-ben
férje egy keresztes hadjáratra indult. Erzsébet maga rajzolta fel férje
ruhájára a keresztet, majd két napig lovon kísérte, alig tudott elválni
tőle. Lajos útközben járványban hirtelen meghalt. Erzsébetet nagyon
megviselte szeretett férje elvesztése. Férje halála után ünnepi ruhában
nem látták. Visszavonult Eisenachba, ahol a ferences szerzetes Marburgi
Konrád lett a lelki vezetője. 1228-ban elvonult Marburgba, ahol korházat
alapított, és ferences harmadrendi lett. Sokat imádkozott,
alamizsnálkodott, böjtölt. Élete végéig szigorú, öngyötrő aszkézisben
élt, nem kímélte fiatal testét. Adott. Mindent, a teljes önkifosztásig.
Életét számos csoda kísérte, s a fiatalasszonyt már életében szentként
tisztelték. Olaszországban, ugyanebben az időben élt Assisiben egy másik
csoda, Ferenc, aki szintén mindenét odaadta a szegényeknek. Az assisi
szent hallott a fenn, északon, szent szegénységben élő
fejedelemasszonyról, akinek köpenyét küldte el ajándékul. Erzsébet
tisztelettel viselte e ruhadarabot.
1231-ben
halt meg. Szent Erzsébet rövid élete során minden élethelyzetet megélt:
volt gyermek, jegyes, ifjú házas és anya, volt férjére várakozó feleség
és volt özvegy. Minden életállapota, és az azokban való helytállása
tanulságos és példaértékű lehet a ma emberének is.
Erzsébet
a felebaráti szeretet szentje. Tudta jól használni vagyonát, nem ijedt
meg környezete rosszallásától. Arra bíztat példája, hogy vegyük észre a
rászorulót, és ne ijedjünk meg a környezetünkben felhangzó
ellenvetéstől, hanem Isten erejével járjunk a Krisztusi úton.
Szent
Erzsébet életéből a rózsacsoda a legismertebb. Ezért is ábrázolják
többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában. Ennek eredete az a legenda,
mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a
szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor
sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz
kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a
jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek
helyett illatos rózsák voltak kosarában. Isten nem akarta, hogy a szent
asszony hazudjon. Más történekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy
férjével találkozik.
1235-ben
megtörtént szentté avatása, hiszen még életében elhíresült szentsége.
Édesapja megélte lánya szentté avatását. A szentté avatás után maga II.
Frigyes tette rá saját császári koronáját, amikor az oltárra helyezték.
Tisztelete és kultuszhelye a világ minden részén hamar elterjedt és
azóta is töretlen.
Az
Egyház 2007-ben születésének 800. évében jubileumi emlékévet hirdetett
meg, amelynek keretében számos megemlékezés, kiállitás nyilt Szent
Erzsébetre emlékezve, aki Európa szerte az egyik nagy tiszteletnek
örvend. " Szent Erzsébetből hős szeretet árad..:" az ismert népének is
igy emlékezik meg alakjáról. Máig élő tisztelete népünk egyik
legnépszerübb női szentjeként tiszteli az Árpád-ház ezen nemes leányát
Kommentáld!