A fiatal, fejlődő szervezetben a passzívan belélegzett dohányfüst még károsítóbb hatást fejthet ki, ugyanis a kisebb gyerekek és a serdülők szervezete sokkal érzékenyebben reagál a cigarettában található anyagokra, mint a felnőtté.
Ennek legfőbb oka, hogy ez az immun- és az idegrendszer intenzív fejlődésének időszaka, és ilyenkor minden külső hatás erőteljesebb befolyással lehet a gyermekek egészségére.

A dohányzó szülők gyermekeinek nyálában talált nikotinszint arra utal, hogy azokban a háztartásokban, ahol mindkét szülő dohányzik, a gyerekek szervezetébe jelentős mennyiségű nikotin kerül.

A bronchitis, a tüdőgyulladás, az asztma és más légúti megbetegedések egyérteműen gyakoribbak azon csecsemőknél és gyerekeknél, ahol legalább egy vagy mindkét szülő dohányzik.

A cigarettázó szülők gyermekeinél ezenfelül felnőttkorban nagyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák, és minél többen dohányoznak a családban, kimutathatóan annál nagyobb a tüdő daganatos elváltozásának kialakulási kockázata a nemdohányzóknál.
A közvetlen egészségkárosító tényezőkön felül a passzív dohányzás másik súlyos következménye lehet, hogy gyerekek háromszor nagyobb valószínűséggel kezdenek később dohányozni, ha mindkét szülő is ezt teszi. Egy 2003-as hazai felmérés szerint tíz 10-12 éves általános iskolásból hét már kipróbálta a cigarettát. Egyharmaduk rendszeresen dohányzik és többségüknél már a függőség is kialakult.

Egy nemrég zárult fővárosi vizsgálat azt mutatta, hogy a budapesti óvodások 40 százaléka passzív dohányos - szüleik velük egy légtérben fújják a füstöt. A fővárosi gyerekek fele naponta 6-10 cigarettányi füstöt kénytelen belélegezni. Hétvégenként, amikor együtt a család, a gyermekek 21,5 százaléka napi húsz szálnál több cigaretta füstjét kénytelen elviselni.

A szoptatási időszak alatt az anyai dohányzás jelentősen károsíthatja a csecsemő egészségét, az anyatej ugyanis közvetítheti a dohányfüst méreganyagait.

A terhesség alatti dohányzás következményeként ezenfelül gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés és a szülés körüli halálozás. A terhesség vagy szoptatás alatti dohányzás növeli a csecsemőkori bölcsőhalál gyakoriságát is, brit kutatók ugyanis kimutatták, hogy a bölcsőhalál kockázata egyenes arányban nő a dohányfüstben eltöltött órák számával. Amennyiben egy csecsemő naponta 8 órán keresztül van kitéve a cigarettafüst káros hatásainak, akkor mintegy nyolcszorosára nő a bölcsőhalál kockázata azokhoz a gyermekekhez a képest, akiknek az édesanyja nem dohányzik.

A várandós időszak alatti anyai dohányzás egyébként a magzati fejlődés visszamaradását is előidézheti, így kisebb lehet az újszülöttek súlya, testhossza, fej- és mellkörfogata. Ezen felül a terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek szellemi, értelmi fogyatékosságának lehet az okozója

A terhesség alatti dohányzás káros hatása nem csak a köldökzsinóron keresztül "öröklődik" az első generációba, de befolyásolja az unokák egészségét is.

Egy friss kutatási eredmény szerint azon gyermekeknél, akik nagymamája terhessége alatt dohányzott, kétszer nagyobb valószínűséggel fejlődik ki asztma, mint akik nagymamája nem gyújtott rá. Kutatók szerint ez az első eredmény, mely a dohányzás generációkon keresztül ívelő káros hatását bizonyítja. A tanulmány a Chest szakmai folyóirat áprilisi számában jelent meg. A világ fejlett országaiban az utóbbi 20 évben jelentősen emelkedett, sok helyen megduplázódott a gyermekkorban jelentkező asztmás megbetegedések száma. Ezzel mára jelentős népegészségügyi problémát okoz nem csak az egyén, de a társadalom számára is.

Régen ismert, hogy a passzív dohányzás elősegíti az asztma kialakulását. Hasonló eredmények jelentek meg, hogy a terhesség alatti anyai dohányzás szintén fokozza a megszülető gyermek asztmára való hajlamát. Jelen vizsgálatban a kutatók 908 gyermek szülőjével vagy gondviselőjével készítettek interjút. A gyermekek közül 338-nak volt asztmás rohama az első öt életéve során. A kérdőív információkat tartalmazott az anyai, nagyanyai és környezeti dohányzási szokásokról, valamint egyéb asztmát befolyásoló kockázati tényezőkről.

Az eredmények alapján a terhesség alatti dohányzás másfélszeresére emeli annak kockázatát, hogy a születendő gyermek első 5 életévében asztma fejlődik ki.

A kutatás legmeglepőbb eredménye azonban, hogy azon gyermekek körében, akik nagymamája dohányzott terhessége alatt, átlagosan több mint kétszeresre emelkedett a kora gyermekkori asztma előfordulási gyakorisága. Ha mind az anya, mind a nagymama dohányzott terhességük során, úgy a kockázat emelkedése 2,6x volt. Ha csak a nagymama cigarettázott, de az anya nem, úgy az emelkedés 1,8x volt. Jelen tanulmányban nem vizsgálták, pontosan milyen mechanizmus állhat a jelenség mögött.

Feltételezések szerint a dohányfüstben található kémiai anyagok átjutva a magzatba, károsítják annak sejtjeit. Leánymagzat esetén a testi sejtek mellett sérülnek a petesejtek is, mely károsodás kihat a későbbi utódokra is. Másik lehetőség, hogy a sejtek energiatermelő egysége, a mitochondriumok sérülnek. Ez azért lényeges, mert a mitochondriumok az energiatermelés mellett fontos DNS molekulákat is tartalmaznak, és ezek öröklődése kizárólag anyai ágon történik.

A sejtsérülés-hipotézis mellett szól az a korábban ismert megfigyelés, hogy az anya terhesség alatti dohányzása magzati sejtsérüléseken keresztül leukémiát okozhat a születendő gyermekben akár fiatal, akár idősebb korban.