Az idei operettfesztiválon játszották Makón a nagymamát igíz nem ebben a szereposztásban, nagyon tetszett.

CSIKY GERGELY
A NAGYMAMA
- vígjáték három felvonásban -Szerémi grófné - KÁLLAY ILONA m.v.Langó Seraphine - BÉRES ILONAMártha - AUKSZ ÉVAÖrkényi Vilmos báró, nyug.ezredes - KÁLLAI FERENCErnő, a grófné unokája - ŐZE ÁRON
VASVÁRI CSABAGalambosné - CSERNUS MARIANNKoszta Sámuel - SINKOVITS IMREKálmán, a báró rokona - TÓTH SÁNDORTimár Karolin - ZOLNAY ZSUZSATódorka Szilárd - AGÁRDY GÁBOR
IGLÓDI ISTVÁNPiroska, a báró rokona - SOLTÉSZ ERZSÉBETPincér - SIPOS IMRE

Közreműködnek a Nemzeti Színiakadémia növendékei:

CSEH ZSUZSANNA, ANDRÁDI ZSANETT, TÓTH BERNADETT,DÓCZY GABRIELLA, HELYES GEORGINA, MAKRA SZONJA,
SALLAI NÓRA, KORALIK ÁGNES, SZKOTNICZKY ÉVA, CZIRJÁK CSILLA

Díszlet: Rózsa István m.v. Jelmez: Schaffer JuditZene: Fekete Mari Koreográfus: Sebestyén Csaba m.v.Asszisztens: Zakar ÁgiRendező: IGLÓDI ISTVÁN

A Nagymamára mindig lehet számítani…

Csiky Gergely (1842-1891) a Nemzeti Színház egyik legtöbbet játszott írója, színes egyénisége a múlt század vége drámairodalmának. Eredeti végzettsége szerint pap, tanár és egyházjogász. Szíve azonban fiatal korától a színházhoz, irodalomhoz húzta.
Egy párizsi tanulmányútja során megismerkedik az ún. társalgási drámával, amit hazatérte után a magyar színpadon ő alkalmaz először. A társalgási dráma a realizmus felé fordul, tárgyát a korabeli társadalom életéből meríti, a polgári erkölcsöt védelmezi, a társadalom aktuális kérdéseivel foglalkozik. Csiky Gergely 1881-ben szakít papi hivatásával, megnősül, a Nemzeti Színház dramaturgja lesz haláláig.
Hatalmas munkabírással ontja színdarabjait, fordítja a külföldi szerzők műveit. A Nemzeti Színházban legtöbbször színpadra került vígjátéka
A NAGYMAMA. Méltán volt nagy siker már az első bemutatóján is a finom humorban, fordulatokban és érzelemben gazdag mű, s ezért hat máig is a közönségre. A fiatalember, aki franciatanárnak jelentkezik a leánynevelő intézetbe, szerény viselkedésével és helyes pedagógiai elveivel elnyeri az intézet nevelőinek bizalmát. Csak Tódorka Szilárd tanár úr tudja, hogy ez a fiatalember… „báránybőrbe bújt farkas”, s nem más, mint az ifjú Szerémi gróf, aki az egyik növendék, Márta kisasszony miatt vállalkozott erre a kalandra. Tódorka Szilárd, a régi nevelője, ajánlotta be az intézetbe, mert nem tud semmit megtagadni volt tanítványától. Most azonban elhatározza, hogy mindent bevall Szerémi grófnénak, a fiatalember nagymamájának.
A Nagymama meglátogatja az intézetet, hogy megismerhesse az új „franciatanárt”. Négyszemközt kivallatja unokáját, hogy ki miatt „tanárkodik” itt. A Nagymama segíteni akarja a szerelmeseket, mert visszagondol saját szomorú történetére. Őt elválasztották szerelmesétől és boldogtalan volt egész életében.
De vajon sikerül-e a Nagymamának, hogy a fiatalok egymáséi legyenek, ki tudja-e bogozni a múltbéli igen összekuszált családi bonyodalmakat, ki-kire talál rá, s kivel lesz boldog: erről mesél a darab.

Csiky Gergely vígjátékának legnagyobb értéke, hogy remek szerepekkel ajándokozza meg a színészeket. A bemutatón, 1891-ben Prielle Kornélia játszotta a Nagymamát, később parádés szerepet jelentett Blaha Lujzának, Berky Lilinek, Honthy Hannának, Dajka Margitnak, Tolnay Klárinak.

A Nagymama előadásai a régi Nemzeti Színházban:
1891., 1905., 1915., 1925., 1931., 1938.

Szerkesztő: Bartos Zsóka | Webmaster: Herner Dániel

Forrás:http://www.szinhaz.hu/magyarszinhaz/eloadasok/nagymama.shtml