Egyes piackutatások adatai szerint a vállalatok egyelőre még a kelleténél kevesebb figyelmet fordítanak az idősebb korosztályokra, ez utóbbiban azonban jóval nagyobb lehetőségek rejlenek, mint a már többé-kevésbé teljesen lefedett fiatalabb rétegekben. Az idősödő társadalmak önmagukban is a trend megfordulását kényszerítenék ki, ám a nagyobb profitra áhítozó piaci szereplők hamarosan maguktól módosítják majd célkitűzéseiket. A munkahelyeken eközben végbemegy az újabb ipari forradalom, ahogy a növekvő automatizálás további széles csoportok munkáját teszi feleslegessé.

A Gartner anyagában ezúttal arról olvashatunk, hogy az IT területén tevékenykedő döntéshozók még az utóbbi években is elsősorban a fiatalokra koncentráltak, az ő vélt vagy valós igényeiket figyelembe véve igyekeztek kialakítani a menetrendeket és új megjelenéseket. Ez azonban a jövőben valószínűleg változni fog, hiszen egyszerre több tényező is a trend megfordulását eredményezi majd.

Az úgynevezett X és Y generáció immár internetes őslakónak tekinthető, számukra nem tudnak nagyon újat mutatni, hiszen ők eleve elkötelezettek a folyamatos fogyasztás és az újonnan megjelenő fejlesztések minél gyorsabb beszerzése iránt. Az új lehetőségekre áhítozó üzleti szereplők számára így az idősebb korosztályok maradnak még kiaknázatlan lelőhelyként, akik szintén egyre gyakrabban fordulnak az IT-megoldások iránt, ahogy a fizikai eszközök és a szoftveres platformok egyre egyszerűbben kezelhetővé és kényelmesebbé válnak. A hagyományos PC-t még túl bonyolultnak találó idősebb felhasználók a különböző hordozható termékek révén találhatnak új otthonra a világhálón, bár itt még komoly munkára lesz szükség, hogy felgyorsítsák a folyamatot.
Jól mutatja az idők változását, hogy az idősebbek közül is egyre többen használják rendszeresen a különböző közösségi hálózatokat, mi több, Ausztráliában a helyi Optus cég felmérése szerint már háromnegyedük tartja a kapcsolatot ismerőseivel és unokáival a Facebook szolgáltatásán keresztül. Ez utóbbiak felismerték, hogy életminőségük javulását érhetik el az internet által, az egyre szélesedő felhasználói bázis pedig kitűnő lehetőséget kínál az egyes cégek számára az eddigi növekedés folytatásához. A közösségi hálózatok mellett ezen a területen a vezetéknélküli és a szélessávú elérések terjedése, valamint a célzott fórumok népszerűségének növekedése játszik főszerepet a folyamatban, bár azért az illetékeseknek van még mit javítaniuk.

A trend felgyorsítása érdekében mindenképpen szükség lesz letisztult, egyszerű kezelőfelületekre, amelyek mentesek a zavaró effektektől és díszítő elemektől, hiszen sokak számára az újtól való félelem mellett a rossz látás, illetve az apró méret jelent komoly akadályt. A szoftveres oldalon a navigációt és az online vásárlást megkönnyítő kialakítás szintén elengedhetetlen, mint ahogy a gyártóknak azt is fel kell ismerniük, hogy az idősebb generációk tagjai eltérő módon döntenek egy-egy termék megvásárlása mellett. A bizalom és a jó hírnév megléte itt számukra elsődleges szempont, az eligazodásban pedig legtöbbször a családtagok és az ismerősök segíthetnek, akik nyilván az általuk is sikerrel használt eszközöket ajánlják majd első helyen.

Az internetpenetráció terén az idősek körében nyilván nem minden ország mutat hasonlóan kedvező adatokat, ez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanezen folyamat ne menne itt is végbe. Magyarországon például a 15 és 69 év közöttiek körében átlagosan 65 százalékon áll a mutató, ám az 50 év felettiek alig 35 százaléka van jelen rendszeresen a világhálón. A trend itt érthető módon jóval lassabb ütemben halad előre, az idősebbek növekvő jelenléte azonban hazánkban is napi szinten tapasztalható az interneten.
A munkahelyen ezzel egy időben egy legalább ennyire fontos, nagy jelentőséggel bíró folyamat zajlik, amelyet egyesek az első ipari forradalomhoz hasonlítanak. Arra hivatkoznak, hogy a 18. században Angliában is számos munkahely megszűnésével, a munkaerőpiac komoly átalakulásával jártak ezek a változások, a növekvő automatizálás révén pedig az elkövetkező évtizedekben ugyanerre számíthatunk, nemcsak a gyártósoroknál, hanem többek között az irodákban is, amely ezáltal a középosztály tagjait veszélyezteti és készteti alkalmazkodásra.
Az úgynevezett okos eszközök terjedése és széleskörű alkalmazása ugyanis számos olyan irodai tevékenységet vesz majd el a meglévő munkatársaktól, amelyet eddig szinte kizárólag emberi kezek végeztek. Példaként lehet említeni a számlázást, a logisztikát, a megrendelések feldolgozását és számos egyéb feladatot, amelyet az új eszközök révén gyors és precíz módon bonyolíthatunk le. A gépek megjelenése révén ugyan már korábban megszabadultunk számos repetitív, unalmas feladattól és kötelezettségtől (ez egyben lehetővé tette, hogy széles tömegek bővítsék ki tudásukat és betöltsenek nagyobb felelősséggel járó, ám jobban is fizető állásokat), az irodában azonban még mindig bőven találunk olyan tevékenységeket, amelyek időigényesek és nem feltétlenül követelnek kimagasló tudást. Mivel ezen tevékenységeket sokszor magasan képzett munkatársak végzik el, az ő esetükben könnyebbséget jelent majd a váltás.
A Gartner által megkérdezett cégvezetők 60 százaléka ugyan nem tartja valószínűnek, hogy az elkövetkező 15 évben a középosztály számára munkahelyek millió válnak majd feleslegessé, a piackutató szerint ezen szereplők jelentős mértékben alábecsülik az okos eszközök elterjedésének jelentőségét. Ezen eszközök már nemcsak az előre meghatározott, beprogramozott tevékenységeket végzik majd el, de az automatikus tanulási folyamat révén bővíthetik meglévő tudásukat, a digitális munkaerő új kategóriáját hozva ezzel létre, legyen szó a könnyen betanítható robotokról, a speciális célra épített automatákról, vagy akár új szoftverekről.
Ezen új fejlesztések az azokat alkalmazó vállalatok produktivitását és bevételét növelik majd, vagyis akik lemaradnak, azok az anyagiak terén is egyre nagyobb hátránnyal lesznek kénytelen megküzdeni. Fontos körülmény, hogy míg az információs technológiára fordított kiadások éves szinten az összes bevétel átlagosan 4 százalékát teszik ki, addig a kifizetett járandóságok már ennek 40 százalékára is rúghatnak – ezért sem meglepő, hogy az olyan jól ismert nevek, mint például az IBM, az Amazon, a GE, a Google, vagy éppen az Apple komoly lépéseket tesznek meg ezen a területen.
A Gartner arra számít, hogy a korai kezdeményezések jó része nem hozza majd meg a kívánt átütő eredményt, ám 2020 környékére már nagyjából mindenki számára nyilvánvaló lesz a változás. Számos eltérő körülményen múlik majd a folyamat sebessége, itt a szakszervezetek és a jogalkotók ellenállása mellett a szükséges technológia árának csökkenése, valamint a fejlődés üteme is fontos szerepet játszik majd – nem beszélve azon állampolgárok millióiról, akik (szintén a 18. századi példára hajazva) az utcákon tiltakoznak majd mindez ellen.

Forrás: SG.hu