A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer lehetőséget biztosít kivételes nyugellátás és rehabilitációs járadék (ez utóbbira 2011. január 1-jétől), kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély engedélyezésére. Legfontosabb feltételek és kizáró okok.

A vonatkozó jogszabály módosítása következtében 2011. augusztus 11-étől a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott – a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetőjének javaslatára – dönt a kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély kérelmekben.

A döntés során a kormánymegbízottnak  figyelembe kell vennie. a kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély engedélyezésénél a jogszabályban rögzített feltételrendszert. A módosítás következtében a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetőjének, megszűnt az említett kérelmekkel kapcsolatos döntési jogköre – csupán javaslattételi jogával élhet a kormánymegbízott felé.

A kormánymegbízott abban az esetben, ha megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély feltételének, de az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (továbbiakban: ONYF) főigazgatójának jogkörében történő engedélyezés feltételei fennállnak – a kérelmet felterjeszti az ONYF főigazgatójához.

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, egyszeri segély annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt) 57. § (2) bekezdésének a) – c) pontja szerintit tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

Kivételes nyugellátás-emelés

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő, vagy rokkant személynek, az árvának, a legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá a rehabilitációs járadékban részesülő személynek, akinél a nyugellátás és – az esetlegesen folyósított – rendszeres pénzellátás (Szt.4. § (1) bekezdésének i/ pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás) együttes havi összege nem haladja meg a 70.000 forintot.

Ettől eltérően – rendkívül indokolt esetben – az ONYF főigazgatója engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését, ha a nyugdíj megállapításától, korábbi nyugdíjemeléstől számított három év még nem telt el és a nyugellátás (egyéb rendszeres pénzellátás együttes) összege meghaladja a 70.000 forintot, de nem haladja meg a 80.000 forintot.

A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél a bányásznyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat, a polgármester öregségi nyugdíját, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni, amennyiben az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Előnyben kell részesíteni a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, vagy
- a 70 éven felüli személyt, illetőleg
- az I. vagy II. rokkantsági csoportba tartozó személyt, továbbá
- azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

A kivételes nyugellátás–emelés összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 10 %-ánál, de nem haladhatja meg annak 25 százalékát (2.850 – 7.125 forint). Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás megállapítását, illetve a korábbi nyugdíjemelést követő három éven belül.Egyszeri segély

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti és a havi jövedelme (nyugellátás és egyéb jövedelem) nem haladja meg a 70 ezer forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, illetve a 80 ezer forintot, ha a kérelmező egyedül él.

Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 ezer forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét (28500 x 1,5 = 42.750 forint).

Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg. Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben engedélyezheti az egyszeri segély kifizetését, ha a kérelmező az adott naptári évben már részesült egyszeri segélyben, továbbá, ha a havi jövedelem összege meghaladja a fenti összeghatárokat. Az engedélyezett segély összege azonban nem haladhatja meg a 85.500 forintot.

Hogyan célszerű a kérelmet benyújtani?

A kivételes nyugellátás, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély engedélyezése egyaránt az érintett kérelmére történhet.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. A kérelem benyújtására az ONYF honlapján a Nyomtatványok főmenü Nyomtatványtár címénél elérhető alábbi nyomtatványok szolgálnak:
- K15 jelű Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő megállapításához,
- K16 jelű Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez,
- K17 jelű Kérelem-adatlap az egyszeri segély igényléséhez.

Természetesen az ügyfelek a kérelem-adatlapokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálatain is elérhetik. A kivételes nyugellátás a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély ügyében hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Molnár László
nyugdíjszakértő

Forrás:http://adozona.hu/tb_nyugdij/20111007_nyugellatas_egyszeri_emeles_nyugdijrendsz.aspx#rss