A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik,
rokon betegségei a fóbiák, az általános (generalizált) szorongás, a
kényszerbetegségek és a nagy megrázkódtatások után fellépő ún.
poszttraumatikus stressz szindróma.
A pánikbetegség lényege az
egyénre időről időre hirtelen rátörő intenzív félelem, a pánikroham. Ez
az érzés olyan elemi erejű, hogy az érintett eleinte nem is tudja, mi
történik vele. Sokan azt hiszik, valamilyen súlyos betegség tört ki
rajtuk (pl. szívinfarktust kaptak), mások azzal a hellyel, illetve
azokkal a körülményekkel hozzák összefüggésbe a pánikrohamot, ahol
jelentkezett.
A pánikroham valóban mutathat valamennyi kapcsolatot
helyekkel és szituációkkal, de egyébként bárhol és bármikor kialakulhat:
egyedüllét során, társaságban, otthon, nyilvános helyen, sőt akár
álmából is felébresztheti a pánikbeteget. Nőknél gyakrabban jelentkezik
pánikroham, mint férfiaknál.
Bár a pánikrohamokat korábban a rossz
idegállapotra és a stresszre fogták, napjainkban már általánosan
elfogadott, hogy önálló betegség, amely súlyos, de kezelhető. Számos
kezelési módja két főcsoportba osztható: gyógyszeres terápia és
pszichoterápia, amelyek kombinálhatók egymással.
A pánikbetegség okai, diagnózisa
A kutatók
jelenleg még nem tudják pontosan, mi áll a pánikrohamok hátterében:
örökletesség, stressz és bizonyos kábítószerek mind szerepet
játszhatnak. A pánikroham kialakulásának valószínűsége nagyobb, ha az
érintettnek van olyan közeli rokona, aki pánikbeteg, esetleg a családban
egyéb szorongásos betegség is előfordul. Esetleg valamilyen más
betegség is állhat a tünetek hátterében. Ha felkeressük a kezelőorvost, ő
valószínűleg érdeklődik majd, milyen gyakran és milyen környezetben
alakulnak ki, illetve milyen jellegűek a tünetek. Ezután teljes körű
fizikális vizsgálatot végez, hogy megállapítsa, nincs-e más betegség a
tünetek háttérben (pl. szívbetegség, pajzsmirigy-túlműködés). Ha nincs a
tünetekért felelős más egészségügyi probléma, az orvos felállíthatja a
pánikbetegség diagnózisát a tünetek jellege és gyakorisága alapján.
Milyen tünetekkel jár a pánikbetegség?
A
pánikroham hirtelen kezdődik, általában 10 percen belül eléri a
tetőfokát, és körülbelül fél órán keresztül tart. Sokféle formában
jelentkezhet. Előfordul, hogy órákon keresztül vagy akár egy napig is
tart, elvonulása után pedig az elszenvedő fáradtnak, kimerültnek érzi
magát. Az alábbi tünetek jellemzők:
- intenzív, elviselhetetlennek megélt, rossz közérzet;
- menekülési késztetés;
- kontrollvesztéstől, megőrüléstől, haláltól való félelem;
- légszomj (a beteg érezheti úgy, hogy mindjárt megfullad);
- a beteg úgy érzi, minden kicsúszik a kezéből;
- szapora szívverés;
- kipirulás;
- izzadás;
- reszketés, hidegrázás;
- szédülés;
- émelygés;
- hőhullámok;
- görcsös hasi és/vagy mellkasi fájdalom;
- fejfájás;
- gyengeség;
- gombócérzés a torokban, nyelési nehezítettség.
A teljes cikk elolvasható a WEBBeteg.hu oldalán: A pánikbetegség és tünetei
Kommentáld!