Az adventi koszorú eredete

Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Amennyire tudni lehet, az első adventi koszorút 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el. Ezen a koszorún 23 gyertyát helyezett el, és minden nap meggyújtott egyet a Karácsony érkeztéig. Egy felfüggesztett szekérkerék szolgált az első koszorúként.

De vajon tényleg ez volt az első elkészített koszorú?

Utalások vannak rá, hogy a kereszténység előtti időkben is készítettek ehhez hasonló koszorúkat. A skandinávok szekérkerékre helyeztek égő gyertyákat télen és imádkoztak a fény istenéhez, hogy fordítsa a ˝föld kerekét˝ a nap felé, hogy újra hosszabbak és melegebbek legyenek a nappalok. A germánok is előszeretettel gyújtottak gyertyákat a koszorúkon a decemberi hosszú és hideg napokon, így fejezve ki reményüket a jövőbeni meleg érkeztében. Úgy tűnik, hogy a középkorban, a kereszténység elterjedésével sem szűntek meg az ehhez hasonló rituálék, a változás csak abban állt, hogy a kereszténység felruházta bibliai jelentéssel. Ettől kezdve a koszorú Jézusra emlékeztette az embereket és nem a fény istenére.

Az adventi koszorúk felépítése

Ma a legtöbb adventi koszorú viszont már nem 23 gyertyával készül, hanem csak 4-el, a négy gyertya a négy hetet jelzi, amely megelőzi a karácsony estét.

A középen levő fehér gyertya Jézust, a világosságot jelképezi

A gyertyák színe a katolikus egyházon belül két színű. Van egy rózsaszín és három lila, mert a katolikus hagyományok szerint az advent színe a lila. Ez a szín a bűnbánat és a megtérés jelképe, a koszorú négy gyertyája közül – a meggyújtás sorrendjében – az első, a második és a negyedik lila, míg a harmadik, a közelgő ünnepet szimbolizálva: rózsaszín. A negyedik színe a bűnbánat színe, a lila – az adventi felkészülés során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint húsvét előtt. A rózsaszín gyertya pedig a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt jelzi, az öröm színe a fehér, de ha ez lilával keveredik, akkor rózsaszín lesz belőle.

A protestáns egyházak viszont nagyobb előszeretettel használja a piros, a kék, a lila és a fehér gyertyákat.

Az adventi gyertyák jelentése:

Az első gyertya jelképezi a hitet. A hitet, amit Istenbe és az ő megváltásáról szóló ígéretébe vetünk. Persze bibliai szimbolikája is van, és mint ilyen Ádámost és Évát jelképezi.

A második gyertya a remény jelképe. Isten megígérte a zsidó népnek, hogy a Messiás az ő nemzetükből kerül ki, így is lett. Ugyanígy mi is reménykedhetünk saját megváltásunkban és abban, hogy isten valóra váltja ígéretét.

A harmadik vasárnap meggyújtott gyertya a szeretet jelképe. A bibliából Keresztelő János képe felel meg ennek a gyertyának, aki hirdette Jézus eljövetelét.

A negyedik gyertya az örömöt szimbolizálja. Bibliai szimbolikája Szűz Mária, aki világra hozta Jézust, a Megváltót.

Elterjedt szokás, hogy a koszorú közepébe fehér gyertyát tesznek, ami a világosságot, Jézus fényét jelképezi, ezt a gyertyát szenteste gyújtják meg.

Amit a koszorú készítéséről tudni kell

Az adventi koszorúk általában kör alakúak és valamilyen örökzöldből – általában fenyőágból – készülnek. Az idők múlásával nemcsak a gyertyák száma, de azok színe is változott. A legelterjedtebb színek a piros, a zöld, a fehér, az ezüst és az arany színek, de bármilyen szín szóba jöhet, csak a képzelet szab határt a koszorú anyagának és színének.

A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) egyenként gyújtják meg, így az utolsó vasárnapon már mind a négy együtt ég. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.

Nem véletlen, hogy örökzöldből készülnek a kerek koszorúk az adventi időszakra. Az örökzöldek az életet, a növekedést jelképezik, míg a kör az örökkévalóságot, mivel nincs se kezdete, se vége. A kereszténység előtti időkben ez az évszakok körforgását jelentette, és mint ilyen reményt adott a következő hónapokra, amit a várakozás töltött ki – várták a meleg visszatértét.

Az adventi koszorú készítéséhez általában természetes anyagokat használunk: szárított gyümölcsöket, fahéjat, tobozokat, mohákat, makkokat, erdei bogyókat, szalagokat, szalmát. Az ˝igazi˝ adventi koszorúra mindig kerül fagyöngy is, amit kék szalaggal kötnek át. A fagyöngy ugyanis a levegőt jelképezi. Persze a pogány időkben úgy gondolták, hogy elűzi a rossz szellemeket, ezért nem is kedvelték annyira a kereszténység képviselői. Az otthon készített koszorúknak viszont szinte elengedhetetlen kelléke.

Persze ma már sokan úgy készítik az adventi koszorút, hogy az majd a karácsonyi hangulathoz is tökéletesen illeszkedjen, ezért sok piros-zöld kombinációt lehet látni. Mivel ma már inkább dekorációként használják, a forma sem marad a régi minden alkalommal.

Ilyenkor persze nemcsak a házba, hanem a bejárati ajtóra is szoktak koszorúkat akasztani. Ha te is saját készítésű adventi koszorút szeretnél, használd a képzelőerődet, mert ma már nincs megkötött szabálya a koszorúkészítésnek, bármit elkészíthetsz, ami kipattan a fejedből.