Szívvel szeretni.

Szívvel szeretni Egy őszi hideg szeles késő délután .
Ballagott a férfi hazafelé a nyirkos utcán .
Magányos volt és hideg a szíve,
Senkit sem szeretett, senki sem szerette .
Kigyúltak már az utcai fények,
S erősebben fújtak a fagyos szelek,
Fejét lehajtva,kabátját összehúzta,
Lépteit jobban megszaporázta
Kopott vas kapujához érve
Zsebében kulcsát keresgélte .
Megtalálta,elő vettem ám leejtette. Morgolódva lehajolt hogy a kulcsát felvegye .
S akkor, a kerítés tövében előbújó kis virágot észrevette ,
-Mindenhol csak a gazok nőnek,mormolta félhangosan .
A szomszéd kislány rászólt, szeretettel nem haragosan .
-Bácsi kérem ,azt a virágot neked én ültettem.

A férfi a vállát rándítva mondta én ilyet nem kértem.
Azzal bement a fűtetlen hideg házába .
Kopott kabátját hanyagul ledobva,
Kályhájába tűzet rakva .
Kavargott benne a kislány mondata .
-Minek nekem virág? mormogta .
Éjszaka lett nem jött álom a szemére .
Mindig a szomszéd kislány jutott az eszébe .
-Virágot nekem? nekem ? nekem ültette.
Majd felkelt, konyhájából a nagy kést magához vette .
Kiment , s a kis virágot óvatosan a földből kivette .
A házba bevitte és gondosan elültette ..
Másnap mielőtt dolgozni ment, köszönt a virágnak .
Odakinn , mosolytalan arccal bólintott a kislánynak.
Kislány szelíden szólt, s rámosolygott .
-Látom bácsi bevitted a virágot .
Be válaszolta, majd elballagott .
Este siettet haza ,mert tudta, már nincs egyedül .
Várja a kis virág, mely ablakában ül .
A virág napról napra cseperedett, majd narancs sárga virágot hozott
A férfi boldog lett, hisz színével a szürkeségbe napot lopott.
Egy nap a boltba betérve, nem csak a szokásos vacsoráját vette .
Hanem egy nagy tábla csokit levett a polcról és kosarába tette.
Másnap reggel toporgott kapujában a kislányra várva.
Órájára pillantott párszor és várt és várt , de hiába .
Este nem is haza sietett hanem egyenest a szomszédjához csengetett.
Idős néni jött elébe- Jó estét a kislányt keresem a szomszédból vagyok.
- A kislány beteg lett , kórházba van .- mondta a nénike- nagymamája vagyok!
A férfi elsápad, beleremegett, majd összekapta magát és a kórházba sietett.
Hová- hová- szólt egy nővérke egy kislányt keresek ma beteg lett.
- Ma délután meghalt, megállt a pici szíve, sajnos az úr késve érkezett
Hazafelé, koszorút kőttetett hatalmasat, színes ,tarka virágokból.
Eljött a nap! Logó orral felvette fekete öltönyét, csokit is elővette táskájából.
Majd letépett egy szirmot a kislánytól kapott virágból .
Könnyes szemmel lépett a parányi sír gödörhöz, csokit és a szirmot beledobta.
- Köszönöm- összekulcsolt kézzel,lehajtott fejjel de hangosan érthetően mondta.
Hetente friss virágot vitt az aprócska sír halomra- köszönöm ..
-Csak ezt az egy szót mormolta.
Tavasszal, a féltett, nagy gondossággal ápolt kis virágját magához vette.
A temetőbe kivitte, azt a kislány sírjára könnyezve elültette.
- KÖSZÖNÖM! Ezt a virágot tőled kaptam .
Látod ? most ezt visszaadtam.
már tudom, megtanultam .
HOGY NÉHA MEG KELL ÁLLNI ,
MÁSOKKAL IS TÖRŐDNI!!!! 
Kép: saját 
Tanmese forrása:Internet