Az élet titkát kutató tudós. A sportot és a szebbik nemet egyaránt kedvelő kiváló tanár. Humanista, de kötődött a politikához. Ő Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar, aki szülőföldjén élt és szegedi professzorként dolgozott, mikor elnyerte a Nobel-díjat – 70 évvel ezelőtt.
Legendák keringtek róla, akármerre járt a nagyszerű tanár, aki a szegedi egyetem rektoraként is fontosnak tartotta az ifjúsággal való külön foglalkozást. A szegedi hallgatók egyik kedvence volt az atléta alkatú, szőke hajú, világoskék szemű „prof", aki szinte minden sportot szívesen kipróbált: rendszeresen teniszezett, lovagolt is, az algyői repülőtéren tanulta meg uralni a levegőt. A sármos férfit, a lányos apát olyannyira elvarázsolták a nők, hogy négyszer nősült életének 93 éve alatt.
„Látni, amit már mindenki látott, és azt gondolni róla, amit még senki sem gondolt." Ez Szent-Györgyi Albert tudományos hitvallása. Az ellentmondások végig kísérték életét. Gyerekként például rossz tanuló volt, de kutató-orvosként nemzetközi hírnevet szerzett. A vándorévek után ismert tudósként, 1928-ban érkezett Szegedre. Itt kiváló lehetőségeket kapott munkájához, így legnagyobb tudományos felfedezései a Tisza-parton születtek. Itteni eredményeiért nyerte el a Nobel-díjat, melyet Stockholmban 1937. december 10-én vett át.
Dezertálással menekült az első világháborúból. Később az antifasiszta ellenállási mozgalom vezetője lett, Hitler maga követelte kiadatását, a Gestapó üldözte. A második világégés után honatyává választották, de az 1947-es fordulattal személyes szabadságát is veszélyeztetve érezte, ezért Amerikába emigrált, ott élt negyven évig, élete végéig.
Iskolát teremtett Szent-Györgyi Albert, szegedi kutatómunkáját máig folytatják tanítványai és azok tanítványai.
köszönöm, hogy elolvashattam a cikket.
Utolsó hozzászólás