Szeretettel köszöntelek a Nagymamik és nagypapik találkozóhelye közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Nagymamik és nagypapik találkozóhelye vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Nagymamik és nagypapik találkozóhelye közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Nagymamik és nagypapik találkozóhelye vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Nagymamik és nagypapik találkozóhelye közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Nagymamik és nagypapik találkozóhelye vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Nagymamik és nagypapik találkozóhelye közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Nagymamik és nagypapik találkozóhelye vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
10 éve | Háner Lászlóné | 0 hozzászólás
Illem
Egy szőke kislányt oktatja az anyja:
- Tanuld meg rendesen használni az evőeszközöket! Bal kezedbe fodg a villát,
jobba a kést...
- Jó, jó, de akkor melyik kezemmel fogjam a húst?
Fodrász
Borotválás közben a borbély többször is megvágja a
vendégét. Mikor végzett, a páciens egy pohár vizet kér.
- Talán csak nem rosszul van? - kérdi a borbély idegesen.
- Nem, csak meg akarom nézni, nem ereszt-e a nyakam vagy az arcom...
12 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás
|
|
12 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás
MINDENKINEK SZERETETTEL
"A szívetekben van az emberiség iránti szeretet. Ti erős emberek vagytok, képesek ezt a világot szabaddá és gyönyörűvé tenni." http://www.youtube.com/watch?v=5J0D1cHARMc&feature=share
12 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás
Hallgasd csak végig,
mi mindent mond a másik!
Ne légy közömbös,
ki nem figyel csak ásít!
Inkább kérdezz:
Mi még a helyzet nála?
- s kérdésedre válasz: -
szemében ég a hála.
Többet teszel,
azzal, hogy hallgatod,
kimondja azt,
amitől zaklatott.
Ne ott segíts,
hol nem kérik tanácsod!
Csak csendben ülj,
hidd el a hallgatásod,
többet segít,
mint kimondott gondolat.
Ha te beszélsz
lelkében ott marad,
a fájdalom
kimondhatatlanul,
saját példáján
nem okul, nem tanul.
ÖNKÉNTESEKET KERESÜNK!
Az Otthon Segítünk Alapítvány olyan önkéntes szülőtársakat és
nagyszülőtársakat keres, akik hetente 3-4 órában szívesen látogatnák az
átmenetileg nehéz helyzetbe került kisgyermekes családokat.
Levéltelen, magányos ágak,
csontváza alvó, néma fának,
ha hull a hó, csak hófogók,
ha fúj a szél sivalkodók.
Tavaszra váró hosszú percek,
ilyenkor lassan, lomhán telnek,
teendő itt csak egy marad,
etetni pár kis madarat.
Etető lóg az egyik ágról,
apró kis emlék még a nyárból,
amikor volt még élelem,
és nem volt fagy, se félelem.
Terülj kis asztal fenn az ágon,
repülj csak erre kis barátom,
tömd meg begyed, van itt mit enni,
tudom nehéz most madárnak lenni.
13 éve | [Törölt felhasználó] | 2 hozzászólás
Kedves, jó Mikulás bácsi,
neked is van gyereked?
És ahol laksz, ott Lappföldön,
melegít a szeretet?
Amikor jössz, mennyi minden
fér bele a zsákodba?
Ugye te is mindent megkapsz,
mit elképzelsz álmodban?
Ugye neked szót fogadnak
a manók, s a szarvasok?
Ugye nem baj, nem haragszol,
mikor csintalan vagyok?
Ugye idén újra eljössz,
s hozol ajándékokat?
Kipucolom kis csizmámat,
s ablakunkban kép fogad.
Mert rajzoltunk testvérkémmel,
csuda, színes képeket.
Neki is hozz ajándékot,
tudod, Ő is jó gyerek.
Kedves Lányom / Fiam!
Ha eljön majd a nap, amikor már öregnek látsz, pedig még nem is leszek az, kérlek, légy hozzám türelmes, és próbálj megérteni!
Ha leeszem a ruhámat, ha nem tudok rendesen felöltözni, légy türekmes.Jussanak eszedbe azok az idők, amikor én tanítottalak!
Ha beszélek hozzád, és ezerszer elismétlem ugyan azt a dolgot, ne szakíts félbe, hallgass végig! Amikor kicsi voltál, ezerszer kellett elolvasnom ugyan azt a mesét, amíg el nem aludtál.
Az alábbi cikkre bukkantam a neten. Kétkedve olvastam. Saját magamon nem tudom ellenőrizni, mert csak egy unokám van, de roppant kiváncsi lennék rá, hogy mennyi valóság tartalma lehet ennek a cikknek. Tényleg ilyenek lennénk mi nagymamák?
Ha genetikailag magyarázható hogy nem minden unokánkhoz vonzódunk egyformán, akkor mi az álnokság? Talán az, hogy az felé az unokánk felé is ugyanolyan szeretettel fordulunk, amelyiket genetikailag megmagyarázandóan nem ugy szeretjük mint a másikat.?
A nagymama, akiről a történet szól, épp olyan átlagos volt, mint a nagymamák általában. Ő is épp úgy kedveskedett unokájának mint a többi, minden délben főzött és mosta a jócskán elkoszolódott ruhákat. És mint a legtöbb nagymama, ő sem mondta soha azt unokájának, hogy nem ér rá vagy hogy nincs kedve valamihez. Mindig, mindenben az unoka kedvében akart járni, mert bár az unoka ekkor már túl volt a harmincon, még egyáltalán nem akart önálló lenni.
14 éve | Erdész Sára | 1 hozzászólás
Levélben kaptam egy nagyon jó kis "tanmesét". Először nem ebben a teljességben olvastam, de így még szellemesebb! Jó szórakozást... no meg elmélkedést!
Puszi!
"Egy filozófia professzor az előadását úgy kezdte, hogy fogott egy
befőttesüveget és feltöltötte kb. 5 cm átmérőjű kövekkel, majd
rákérdezett,hogy tele van-e az üveg?
- Igen. - volt a válasz.
Ezután elővett egy dobozt, tele apró kavicsokkal, és elkezdte
beleszórni azokat az üvegbe.
Egy rövid szösszenet, semmi több...
Mindig elámulva figyelek egy-egy jelenetet az utcán, milyen türelemmel vannak némely szülők ebben a teljesen kaotikus világban, ami a türelemmel és szeretettel van a legrosszabb viszonyban.
Kezdhetném úgy is a mondandómat, hogy az ellenkezőjére hívom fel a figyelmet, hiszen a kiabáló, gyerekét nyilvánosan megalázó szülő sajnos a gyakoribb látványos jelenség, de pont nem ezt szeretném. Az inkább emlitést érdemlő, ha valaki felül emelkedik saját magán.
16 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
: Képzeljük el, hogy gyermekeink homlokára nagy arany betûkkel ki van írva, hogy: "CSODA"! Akkor valószínûleg nagy tisztelettel és akár ámulva is néznénk õket, és tisztelettel, emberien beszélnénk velük, magyaráznánk nekik, vagy kérdeznénk õket. Ezzel szemben mit szoktunk tenni? Folyamatosan dorgáljuk, "kioktatjuk", "javítjuk", piszkáljuk õket, hogy ne így, ne úgy csinálják, hanem amúgy, illetve kizárólag úgy, ahogy mi akarjuk. Azt követeljük tõlük, hogy ne így, vagy úgy gondolkozzanak, vagy érezzenek, hanem csak úgy, ahogy mi akarjuk, és így tovább.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás