Rekasi! ő látja igazán tisztán a dolgokat. Mindazon túl.Sajnos a fiatalok elfelejtették, hogy a szüleik Őket már felnevelték a legjobb tudásuk szerint. Miért hiszik, hogy nagyszülő korban a szüleik már buták és felelőtlenek. Ha nem feszülünk egymásnak mindenki nyugodt és boldog lesz.
Az unokáknak pedig szépemlékeik lesznek a nagyiknál töltött napokról. (öt unokát kényeztető nagyi)

Sajnos haza példát én is ismerek, méghozzá családon belül, mert egy rokonunkat és nővérét is határ választotta el, s már 85 éves volt a nővér, mikor átszökött - hogy sírtak, felejthetetlen találkozás volt -, s többé nem is látták egymást, meghalt szegény mind a kettő. hát igen...

Előzmény

Igen! A nagymama szerepe a legfontosabb a családban! Az ő feladata az egész családot összetartani. Ez nem uj felfedezés, évszázadok óta mükösik. Én is nagy szeretettel gondolok, a nagyszüleimre. Tőlük tanultam meg, hogy kell játszani, viselkedni, ügyesnek lenni. Az élet nehézségeit, kudarcait, és vidámságait hogy lehet túlélni, és hogy lehet örülni. A gondoskodás, szeretet hiánya, megviseli az érző szíveket. Már nem vagyok fiatal, de nekem még mindig hiányzik a drága nagymamim.

Köszönöm Kedves Nagymama társak,kedves soraitokat.
Én mint gyakorló nagymama sok mindennel egyetértek amit
olvastam tőletek. Még mikor nem volt unokám, el sem tudtam
képzelni,hogy milyen érzéseket vált ki ez az állapot.
Hisz szerettem nagyon,és mai napig is szeretem gyerekeimet,de ez a szeretet,ez a kapcsolat más.Talán azért mert nincs a válunkon annyi teher,és több időnk is van
az unokákkal foglalkozni,mint annak idején gyermekeinkel. Jobb esetben nekik is
voltak nagymamáik,nagypapáik.Csodálatos érzés mikor gyenge karocskáikkal
átölelik a nyakamat,vagy kiabálnak ,hogy Mama,és mikor oda megyek azt mondják:
- Mama,csak azt akarom mondani,hogy NAGYON SZERETLEK.
Ennél szebb nincs,ez elfelejteti a fájós dereket,lábat,hátat.
Önző módra kívánom magamnak,és tiszta szívből kívánom minden nagymamának és
nagypapának ezt a boldogságot.

Üdvözlettel Marika

Aranyos és igaz!